Könnyű lenne a címben föltett kérdésre egy szóval válaszolni, kettővel se volna nehéz, de ebből még nem tudjuk meg, hogy milyen is volt ez az év, milyen volt a karaktere. Hogy ehhez közelebb jussunk, szerzőink a jellegzetességekből válogattak oly módon, hogy egyes kategóriákban, személy- és jelenségcsoportokban keresték azt, ami a legjellemzőbb, legnagyszerűbb volt az esztendőben.
„2012 az elrugaszkodás éve lesz, amikor Magyarország visszanyeri elvesztett egyensúlyi helyzetét” – jelentette ki tavalyi évértékelőjében a miniszterelnök. Szerzőink megkísérelték összeszedni, hogy mi mindentől rugaszkodtunk el ebben az évben (a józan észt és a valóságot ezúttal nem számítva). Egy sikerekben gazdag év néhány jellemző momentuma.
Nem tudom, nemzettársaink mikor ébrednek rá, hogy magyar állampolgárságuk – választójog ide vagy oda – tartalmatlan, egy nemzeti színű nejlonba csomagolt semmit kaptak, vagy annál is rosszabbat. Boldoghy Olivérnek is feltűnt már, hogy: „Magyarországi lakhelyem nincs, magyar okmányokkal nem rendelkezem, ottani személyigazolványt pedig csak úgy tudok szerezni, ha bejelentett címem van.” Bejelentett lakcím nélkül szavazni lehet a magyar parlament összetételéről, életben maradni, családot eltartani viszont nem; igaz, adókat és járulékokat se kötelező fizetni. Valakik minderről elfelejtették felvilágosítani a komáromi művész-vállalkozót. Tökéletesen jóhiszemű vagyok: valakik becsapták Boldoghy Olivért.
